Vélemény: Kezeljük helyén az Oscart!

Kit érdekel az Oscar? Teszi fel ezt a nem is olyan költői kérdést néhány ízléses filmszerető. Ugyanis azt látni kell, hogy az Oscar-díj kiosztás éjszakája egy hatalmas buli, egy nagy lehetőség a divattervezők számára, hogy megmutatassák ruháikat a sztárokon keresztül, és bizony sok esetben a celluloidon látható mutatvány eltörpül a nagy show hátterében. Mégis foglalkoztat szinte mindenkit. Ilyenkor a filmért nem rajongó barátok, családtagok teszik fel a kérdést, hogy „megérdemelte ez vagy az a díjat”, olyanok, akiket ténylegesen nem érdekel a díj mibenléte. Néhányan megpróbálnak okoskodni az átadást illetően, mások egyszerűen lehurrogják az egészet, úgy, ahogy van. Rengetegen szorítanak színészekért, rendezőkért. De kérdem én: attól, hogy valami vagy valaki Oscar-díjas, attól ő többet ér? Szerintem nem. Írásomban megpróbálom felmutatni az Oscar pozitívumait illetve negatívumait, természetesen színészekkel és filmekkel illusztrálva a képet.

oscar-winners-list.jpg

Az Oscar-díj legnagyobb hibája számomra, hogy koncepciózus. Az akadémia tagjait jól felfogott üzleti érzékek vezetik. Miért írom ezt? Érdekes, hogy az adott években a legnagyobb bevételt hozó filmek szinte mindig tarolnak a gálán. Vegyük például a Titanicot, Az angol beteget, a Gettómilliomost, a Gladiátort, A rettenthetetlent. Utóbbi kettő nem szörnyen rossz film, de abban az évben, amikor nyertek, biztos nem voltak a legjobbak. Az Oscar üzlet. Nincs semmi köze az esztétikához. Soha nem is volt, mióta világ a világ. Nem számít egy film művészi igénye, csak az, hogy egy adott alkotást minél többet reklámozzanak, minél többet legyen a köztudatba, minél több nézőt csábítson a moziba. Csak az dominál, ki mennyit lobbizik egy filmért.

De folytatnám a sort a koncepciózusság tematikában. Hogy van az, hogy az 1991-es átadón a Farkasokkal táncoló lett a legjobb film, valamint Kevin Costner lett a legjobb rendező? Mindez abban az évben mikor a Nagymenők jelölt volt mindkét kategóriában! A példa azért jó, mert ez vezet át egy másik problémához. Méghozzá ahhoz, hogy egy filmet egy évben irgalmatlanul megszórnak díjakkal, teszem hozzá szinte kivétel nélkül jogtalanul. Itt rögtön eszünkbe juthat a Titanic illetve A gyűrűk ura - A király visszatér. Képtelen vagyok felfogni azt, hogy ezek az alkotások külön-külön 11 díjat zsebeltek be. Ez egyszerűen képtelenség! Nem állítom, hogy nem érdemelték meg a technikai díjakat, de a legjobb film és rendezés kategóriában aratott győzelmük több mint kétséges.

tumblr_m1xpenxY9q1qaz8d7.jpg

Az Oscar-díjat jól jellemzi, hogy a köztudatban megjelent egy bizonyos „recept”, amely tartalmazza a díjesőt. Az adott film pénzügyileg vagy történetileg kapcsolódjon Hollywoodhoz vagy az Egyesült Államokhoz. Aktuális A-kategóriás sztárok szerepeljenek az adott alkotásokban. Lehetőleg igaz történeten alapuljon, de az sem árt, ha kicsit hamisítanak rajta. Mindenképpen nyálasnak, ízléstelennek kell lennie, főleg az utolsó jelenetnek. Így foglalható össze a „recept”.

Talán a legbosszantóbb az egészben az, hogy olyan filmtörténeti mérföldkövek nem kaptak Oscar-t, mint a Mechanikus narancs, a 2001: Űrodüsszeia, a Diploma előtt, Az aranypolgár. Nem beszélve a kiválóbbnál kiválóbb filmeknél úgy, mint a Fargo, a Vérző olaj, a Dühöngő bika és még sorolhatnám. Vagy ott vannak a színészek. Richard Burton-t hétszer, Peter O’Toole-t nyolcszor jelölték Oscarra, de egyszer sem díjazták őket. Ez egyébként jellemző az akadémiára. Néhány zseniális színészt majd akkor díjaznak, ha túl vannak pályájuk csúcsán, és nem a legjobb szerepükért kapnak Oscar-t, hanem csak szimplán egy jó alakításukért. De ott van az is, amikor életműdíjat osztanak. Ekkora pofátlanságot! Charlie Chaplin, Alfred Hitchcock, Ennio Morricone például ilyen díjat vehettek át. Mondhatom, ízléses... Sajnos lehet folytatni. Ott van Al Pacino, aki hetedik jelölését váltotta díjra, mikor előtte jelölték A keresztapáért, a Serpicoért vagy éppen a Kánikulai délutánért is.

Malcolm-McDowell-in-Kubri-010.jpg

Az akadémia tagjai szeretik felhívni a figyelmet az aktuális politikai, társadalmi problémákra, ennek tudható be például a Bombák földjén című gusztustalan, unalmas, mocskos propaganda film díjazása a főbb kategóriákban. Menjünk tovább! 2002-ben a feketéket éltette a díjkiosztó bizottság. Denzel Washington, Halle Berry, mint legjobb színészek érdemeltek Oscart, míg Sidney Poitier életmű díjat vehetett át, és nem mellesleg a műsorvezető Whoopi Goldberg volt. Egyébként ebben az évben jelölték Russel Crowe-t, aki minden díjat bezsebelt, de a feketék iránti vezeklés miatt nem részesülhetett díjban. Tom Hanks esete is érdekes, ugyanis megkapta a legjobb férfi főszereplő díját 1994-ben a Philadelphiáért, de csakis azért, mert meleg AIDS-est játszott, miközben Liam Neeson-t is jelölték a Schindler Listájában nyújtott frenetikus alakításért. A következő évben az akadémia tagjai foghatták a fejüket, ugyanis Hanks kiválóan játszott a Forrest Gumpban, amiért muszáj volt neki újfent odaítélni az Oscart. Meg kell említenem Martin Scorsese esetét. A legjobb filmjeiért nem kapott semmit, csak akkor mikor már az akadémia érezte, hogy a mester erősebb márka, mint az Oscar, gyorsan összekötötték a nevét a díjjal. Valóban felháborító, amit az a díjkiosztó bizottság művel a legnagyobb zsenikkel! Az akadémia folyamatosan buktatja le saját magát a koncepciózussága miatt.

Boardwalk-Empire---2010-006.jpg

Nézzünk néhány pozitívumot az Oscar kapcsán! A 70-es években nagyszerű filmeket díjaztak, az biztos. Csak néhány cím: A keresztapa, Száll a kakukk fészkére, Annie Hall, Rocky, Éjféli cowboy, A keresztapa 2. Nem rossz névsor, annyi szent. Véleményem szerint egészen a 90-es évekig hellyel-közzel jól osztottak díjakat, bár felmerül itt is néhány probléma, de talán nem olyan fajsúlyosak, mint az 1990-es évek óta. Néha - talán bűntudatból - de kiváló alkotásokat díjaznak. Jó példa erre az Amerikai szépség, A tégla, az Amadeus, A bárányok hallgatnak.

Azzal egyetértek, hogy mindenképpen szükséges egy ilyen jellegű gála a film, a mozi ünneplésére. A probléma nem ezzel van, inkább a tálalással, a műsorral. A legfőképpen pedig azzal, hogy sokak ízlését határozza meg az Oscar, sokak támaszkodnak rá filmigénylési szempontból, ami nem feltétlen jó döntés. Nem szabad, hogy megtévesszenek egy adott film díjai, ne ez legyen az értékmérő! Azt javaslom, kezeljük helyén az Oscar-díjat, és ne figyeljünk a média keltette felhajtásra.

Gaál Csaba