Csúnyán polarizált egy országban élünk. Több tekintetben is persze, de nem tisztem, hogy most ideológiai katyvaszokról meg vagyoni háttérről káráljak.

Tulajdonképpen senki sem kért, hogy itt kelletlenkedjek s fecsegjek egy elvont fogalomról - arról, hogy nálunk ez miként működik, avagy nem - de megteszem, mert épp nincs jobb dolgom.

Ízlés (erről lesz szó): (...) az ember azon készsége, hogy az intuició segítségével érzelmi értékítéleteket alkot a külvilág jelenségeiről, hatásairól. Ezen ítéletek mértékei az egyén ideáljai, s minthogy ezek szubjektívek, az ízlésítéletek is ilyenek, nem feltétlenül fejezik ki a megítélt tárgy objektív értékeit. (...) - részlet egy vaskos lexikonból.

Az ízlés totális autonómiát élvez(ne normális esetben). Nem tartom hűbérurának sem az egyén vagyoni helyzetét, az ebből következő társadalmi státusát, sem holmi pártpreferenciákat. (Micsoda "értelmetlen marhaság"!)

Ergo: simán megeshet, hogy csodálja Antonioni Nagyítását, Semprún Nagy utazását, Clapton Layláját és Scheiber Hugó képeit egy postás fia, akinek az anyja varrónő, s otthon csak a BK megy a tv-ben. (Hallották már azt, hogy az oligarchák hamar halnak? - biztos, hogy nem, most kreáltam - érthetetlen ez a nagyképűség, mi?)

De mikor ezeket írom rádöbbenek, hogy a hely ahol élünk az az ország, tudják, ahol az álmukban jártak (már hogy a megasztáros nő szerint).

(Szóval ez valami utópisztikus territórium? - Nyugodj le, korántsem)

Amit persze ki akarok sütni az egészből (magam sem értem előbbi okfejtésem), hogy a magyaroknak eléggé szar az ízlésük (felkiáltójel erdő). A magyaroknak megfelel az anthraxos ízlés is.

(És nálunk a postásos példa sem annyira él, ami egyébként lehet, hogy alapból marahaság, de helyezzük ezt egy skandináv kontextusba és akkor lehet, hogy oké. [az északiak könnyebben kaphatóak valami igazán jóra - mert intelligensebbek] Vagy nem)

Kicsit restellem ezt leírni, majd megközelítenek rendes és tisztességes de ordenáré (ízlés-less) alakok és a pofámba vágják, hogy Tibi te bitang!, te gőgös gúnár!, te nyugat ópiuma (ópiumos)! és én meg majd végzem az obligát mozdulatsort és helyeslek meg leszegem a kobakom, persze mit is tennék.

Ebben az országban komoly gondok vannak (frázis off) ha például egy filmklubnak nincs létjogosultsága. Ha az itt lakók nem kívánnak gondolkodni, pusztán csak vegetálni, akkor persze ez érthető. (Egy filmklub mégsem adhat afféle bóvlit, amin nem kell agyalni)

Szóval kár, hogy minoritássá lesz a fellengzősen kevély és hetykésen gőgös ízléses ízeket ízlelő.

Ez amúgy, ha kíváncsiak volnának, azért ötlött fel bennem, mert értesültem arról, hogy a Linklater-féle Sráckort felháborítóan kevesen nézték meg (vagy megnézték és pocskondiázták) viszont a BKt meg stabilan nagyon sokan (ami amúgy nem baj, tény)

Van még valami eszement aki olvassa ezt az illogikus antipublicisztikát?

Komoróczy T.